Szegeden átadták a Magyar Zeneszerzők Egyesülete és a Vántus István Társaság hatodik zeneszerző-versenyének díjait.
A beérkezett huszonhárom műből hármat választott ki a zsűri, amelyeket egyenlően, ötvenezer forintos díjjal jutalmazott: Horváth Márton Levente G ergo sum (4 fagottra), és Pintér Bence Friday Dialogues (fuvolára és ütőkre) című kompozícióit, valamint Zombola Péter Ave Maria vegyes karát.
Zombola Péter, Horváth Márton Levente és Pintér Bence
E művek és további három alkotás megszólaltak a SZTE Zeneművészeti Kara Fricsay-termében rendezett díjkiosztón, amelyen Hollós Máté, a Magyar Zeneszerzők Egyesülete és a Vántus István Társaság Közhasznú Egyesület elnöke nyújtotta át az okleveleket.
eredeti cikk: http://fidelio.hu/klasszikus/hirek/atadtak_a_szegedi_zeneszerzoverseny_dijait
- RÉSZLETEK
- Kategória: Vállalati sajtóközlemények
- Megjelent: 2015. március 31. kedd, 11:15
Díjazottak: Zombola Péter, Balogh Júlia, Molnár Pál, Balogh István, Jancsó Kornél, Gulyás László, Horváth Mária, Tarnai Kiss László, Filippinyi Éva, Gundel-Takács Gábor, Krizbai Diána, Spiller István, Nagy Eszter Dóra, Berkó Gergely, Zombola Péter, Krizbai Diána
Budapest, 2015. március 30., hétfő (MTI)
A közszolgálati média március 15. alkalmából kitüntetett munkatársait és partnereit köszöntötte hétfőn a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója a társaság budapesti, Kunigunda úti központjában.
Szabó László Zsolt hangsúlyozta: nagy öröm a közmédiának, hogy ennyi tehetséges munkatársát díjazták legszebb nemzeti ünnepünk alkalmából.
A nemzeti ünnep alkalmából Balogh Júlia szerkesztő-műsorvezető a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét, Tarnai Kiss László vezető szerkesztő a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét vehette át, míg Gundel-Takács Gábor szerkesztő-műsorvezető és Filippinyi Éva kiemelt szerkesztő Táncsics Mihály-, Horváth Mária énekművész pedig Liszt Ferenc-díjat kapott.
Jancsó Kornél és Gulyás László, az MTVA két munkatársa volt a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) Média Életműdíjának idei kitüntetettje, míg Média Nívódíjat vehetett át a közmédia munkatársai közül Spiller István hírügynökségi szerkesztő és Illyés Tibor fotóriporter, Média Oklevelet pedig Halászi László televíziós szerkesztő kapott.
Balogh István informatikai telekommunikáció vezető Puskás Tivadar-díjban részesült.
A Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozatát vehette át Molnár Pál rádiós szerkesztő, míg az Erkel Ferenc-díj egyik kitüntetettje
Zombola Péter művészeti koordinátor, egyetemi adjunktus, zeneszerző volt.
Krizbai Diána hírügynökségi újságíró a Honvédelemért érdemrend III. fokozatát, Nagy Eszter Dóra hírügynökségi újságíró az Országos Rendőr-főkapitányság Aranytoll elismerését, Berkó Gergely hírügynökségi újságíró a Győr-Moson-Sopron megye szolgálatáért díjat vehette át a magyar sajtó napja alkalmából.
A külső partnerként az MTVA-val együttműködő alkotók közül a március 15-én Kossurh-díjjal elismert Hűvösvölgyi Ildikót, a most Balázs Béla-díjas Kabay Barnát és Petényi Katalint, a Jázsai Mari-díjas Kautzky Armandot és a Magyarország Érdemes Művésze díjban részesült Rátóti Zoltánt köszöntötték az ünnepségen.
eredeti cikk: http://www.mtva.hu/hu/sajtoszoba-main/sajtokozlemenyek/vallalati-sajtokozlemenyek/a-koezmedia-kituentetett-munkatarsait-koeszoentoettek
Balog Zoltán állami művészeti és miniszteri szakmai díjakat adott át
2015. március 13. 11:47
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nemzeti ünnepünk alkalmából Kiváló Művész-, Érdemes Művész- és Babérkoszorú-díjakat, valamint szakmai díjakat adott át 2015. március 13-án a Pesti Vigadóban.
Az ünnepségen Balog Zoltán elmondta, amikor eljön március 15-e, a magyar szabadság napja, első az érzelem. Meghatottan emlékezni, csodálni az akkori magyarokat, hogy volt bennük bátorság és tehetség. A tárcavezető hozzátette: nemzeti ünnepünkkel kapcsolatban ugyanakkor nagyon fontos a mérce, mert nem kerülhetjük ki, hogy megmérjük magunkat, életünket, Magyarország életét azokon a célokon, amelyeket ők tűztek ki maguk elé, Magyarország elé. Az ő akkori követeléseik számunkra is mércét jelentenek. A szabadság, a béke, a közteherviselés és a jogegyenlőség Magyarországáért akarunk dolgozni. Ezt a Magyarországot keressük a magyar emberek, közösségek és a díjazottak teljesítményében, alkotásaiban is.
"Látjuk és érzékeljük a díjazottak azon törekvését, hogy nem csak maguknak, de másoknak is használnak azzal, amit tesznek, amit alkotnak. Ők megtestesítenek egy darabot a márciusi ifjak Magyarországából, a mi vágyainkból és reményeinkből." - mondta a tárcavezető. Hozzátette: a díjazottak együtt és külön-külön is megtestesítenek valamit abból a Magyarországból, amelyben mi élni szeretnénk.
Ottlik Géza szavaira utalva az emberi erőforrások minisztere elmondta: öntudatos nemzeti magyar cinkosságra van szükségünk Brüsszelben, Moszkvában, Berlinben, Washingtonban, de leginkább Budapesten.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke megbízásából Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a magyar irodalom területén nyújtott kiemelkedő teljesítménye elismeréseként Magyarország Babérkoszorúja díjat adott át:
- Ferenczes István, József Attila-díjas költő, az MMA rendes tagja részére,
- Tamás Menyhért, József Attila-díjas író, költő, az MMA rendes tagja részére,
- Zalán Tibor, József Attila-díjas költő részére.
A magyar művészet értékeinek gyarapítása érdekében végzett magas szintű, igényes teljesítménye elismeréseként Magyarország Kiváló Művésze díjban részesült:
- Dunai Tamás, Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes Művész,
- Kertesi Ingrid, Liszt Ferenc-díjas operaénekes, Érdemes Művész,
- Lorán Lenke, Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes Művész,
- Lovas Pál, Liszt Ferenc-díjas táncművész, Érdemes Művész,
- Tordai Teri, Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes Művész.
A magyar nemzeti kultúra, művészi alkotómunka területén végzett kiemelkedő művészi értékteremtő munkája elismeréseként Magyarország Érdemes Művésze díjban részesült:
- Baska József, Munkácsy Mihály-díjas festőművész, szobrászművész,
- Bencze Ilona, Jászai Mari-díjas színművész,
- Dr. Bodolay Géza, Jászai Mari-díjas rendező,
- Csáji Attila, Munkácsy Mihály-díjas festőművész, az MMA rendes tagja,
- Hollerung Gábor, Liszt Ferenc-díjas karmester,
- Illényi Katica, Liszt Ferenc-díjas hegedűművész,
- Kéri Imre, Munkácsy Mihály-díjas festő- és grafikusművész,
- Koltay Gábor, Balázs Béla-díjas filmrendező,
- Mezei Gábor, Munkácsy Mihály-díjas belsőépítész, az MMA rendes tagja,
- Oberfrank Péter, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester,
- Prunyi Ilona, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész,
- Rátóti Zoltán, Jászai Mari-díjas színművész, az MMA rendes tagja,
- Spindler Béla, Jászai Mari-díjas színművész,
- Szemadám György, Munkácsy Mihály-díjas festőművész, az MMA rendes tagja,
- Ujlaki Dénes, Jászai Mari-díjas színművész,
- Záborszky Kálmán, Liszt Ferenc-díjas karmester, az MMA rendes tagja.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mozgókép területén végzett kiemelkedő alkotótevékenysége, valamint művészi és tudományos teljesítménye elismeréseként Balázs Béla-díjat adományozott:
- Czakó Judit, filmvágó részére,
- Kabay Barna, rendező, producer részére,
- Köbli Norbert, forgatókönyvíró részére,
- Petényi Katalin, forgatókönyvíró, rendező, vágó részére.
Kiemelkedő fotóművészeti, fotószakírói tevékenysége elismeréseként Balogh Rudolf-díjban részesült:
- Dr. Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója, művészettörténész, fotótörténész,
- Szalontai Ábel, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem DLA egyetemi adjunktusa, a Média Intézet Fotográfia Tanszék vezetője, fotóművész.
Kiemelkedő színművészeti – színészi, rendezői, díszlet- és jelmeztervezői, látvány- és világítástervezői, dramaturgiai – és színháztudományi – színházelméleti és színházi kritikusi – tevékenysége elismeréseként Jászai Mari-díjban részesült:
- Fekete Péter, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója,
- Guelmino Sándor, színházi rendező, dramaturg,
- Kautzky Armand, az Új színház színművésze,
- Kiss József, a szolnoki Szigligeti Színház művészeti vezetője, rendező, dramaturg, drámaíró,
- Láng József, színművész,
- Sáfár Mónika, a Madách Színház színművésze,
- Újhelyi Kinga, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház színművésze.
Kiemelkedő zenés színházi rendezői tevékenysége elismeréseként Nádasdy Kálmán-díjban részesült:
- Szomor György, színművész, rendező.
Kiemelkedő bábművészeti tevékenysége elismeréseként Blattner Géza-díjban részesült:
- Török Ágnes, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház bábszínésze.
A táncművészet terén kiemelkedő alkotói, előadói, tudományos és pedagógiai tevékenysége elismeréseként Harangozó Gyula-díjban részesült:
- Bora Gábor, táncművész, táncpedagógus,
- Velekei László, a Győri Balett művészeti asszisztense.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere – kiemelkedő zeneszerzői, zenei rendezői tevékenysége elismeréseként – Erkel Ferenc-díjat adományozott:
- Márkus Tibor, jazz zongoraművész, egyetemi adjunktus részére,
- Zombola Péter, művészeti koordinátor, egyetemi adjunktus, zeneszerző részére.
Kiemelkedő zenei előadóművészeti tevékenysége elismeréseként Liszt Ferenc-díjban részesült:
- Balázs János, a Snétberger Zenei Tehetség Központ zongoratanára, zongoraművész,
- Horváth Mária, a Magyar Rádió Kórusának énekművésze,
- Pál István, a Hagyományok Háza - Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezető prímása, népzenész,
- Dr. Ordasi Péter, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar oktatója, karnagy,
- Várdai István, gordonkaművész.
Kiemelkedő zenetudományi, és zenei ismeretterjesztő tevékenysége elismeréseként Szabolcsi Bence-díjban részesült:
- Pávai István, a MTA BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, népzenekutató.
Kiemelkedő iparművészeti, ipari tervezőművészeti tevékenysége elismeréseként Ferenczy Noémi-díjban részesült:
- Bányász Judit, textilművész,
- Botos Péter, üvegművész,
- Göbölyös Márta, textilművész,
- Husz Ágnes, keramikusművész,
- Jáger Margit, keramikusművész.
Kiemelkedő képzőművészeti tevékenysége elismeréseként Munkácsy Mihály-díjban részesült:
- Foster Colin, szobrászművész,
- Lajta Gábor, festőművész,
- Lux Antal, festő-, grafikus- és médiaművész,
- Pál Csaba, grafikus- és festőművész,
- Dr. Somody Péter, festőművész, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar tanszékvezetője,
- Szőcs Miklós TUI, szobrászművész,
- Wierdl Zsuzsanna, restaurátorművész.
A kortárs képzőművészet területén végzett kiemelkedő műkritikusi, kurátori tevékenysége elismeréseként Németh Lajos-díjban részesült:
- Bárdosi József, a váci Tragor Ignác Múzeum művészettörténész-muzeológusa.
Kiemelkedő irodalmi – költői, írói, műfordítói, irodalomtörténészi – tevékenysége elismeréseként József Attila-díjban részesült:
- Bakonyi István, irodalomtörténész, író, kritikus, a Kodolányi János Főiskola főiskolai tanára,
- Cs. Nagy Ibolya, irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő,
- Csontos János, költő, kritikus, publicista, szerkesztő,
- Fenyvesi Ottó, az MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkárságának titkára,
- Gálfalvi György, szerkesztő, esszéíró,
- Szondi György, költő, műfordító, művelődéstörténész,
- Zsille Gábor, költő, műfordító, publicista, szerkesztő.
Kiemelkedő újságírói tevékenysége elismeréseként Táncsics Mihály-díjban részesült:
- Filippinyi Éva, az MTVA Kulturális Főszerkesztősége kiemelt szerkesztője,
- Körmendy Zsuzsanna, a Magyar Nemzet rovatvezetője,
- Gundel Takács Gábor, az MTVA műsorvezető-szerkesztője.
A kultúra érdekében hosszabb időn át végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Bánffy Miklós-díjban részesült:
- Elekes Botond, a kulturális nemzetpolitika kidolgozásáért,
- Kovács Géza, a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár főigazgatója,
- Turányi Zsuzsanna, a Honvéd Együttes kulturális menedzsere, produkciós titkára.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a hátrányos helyzetben lévők támogatása érdekében végzett kiemelkedő, példamutató tevékenysége elismeréseként Pro Caritate-díjat adományozott:
- Mága Zoltán hegedűművész részére.
(EMMI Sajtó- és Kommunikációs Főosztály)
eredeti cikk: http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/hirek/balog-zoltan-allami-muveszeti-es-miniszteri-szakmai-dijakat-adott-at
A fiatal magyar zeneszerző-generáció egyik kiemelkedő alakja, az idén Erkel-díjjal kitüntetett Zombola Péter Passió című liturgikus műve is felcsendül a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek évadzáró hangversenyén szerda este a Művészetek Palotájában.
A kórusra és zenekarra írt, János evangéliumát követő latin nyelvű Passió nem a Bach korabeli mintákat követi, közelebb áll a passiózene olyan archaikusabb formáihoz, mint amilyen a 15. századi passió-motetta volt.Nincsenek szólisták, a bibliai szöveget kizárólag a kórus adja elő - olvasható a koncert beharangozójában.A Kovács János által vezényelt hangversenyen Zombola Péter kompozícióját egy igazi klasszikus, Beethoven IX. szimfóniája egészíti ki. A szólószerepeket Sümegi Eszter (szoprán), Kovács Annamária (alt), Fekete Attila (tenor) és Kálmándi Mihály (basszus) énelki, közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán).Zombola Péter 1983-ban született Budapesten. Zeneszerzői tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Kocsár Miklós és Csemiczky Miklós, a Zeneakadémián Jeney Zoltán és Orbán György tanítványaként végezte. Számos művét mutatták be a legrangosabb magyar és nemzetközi fesztiválokon.Filmzenéket is ír magyar és külföldi filmekhez, emellett színházi zenét, reklámzenét és egyéb alkalmazott zenéket is komponál. Több zeneszerzői díj birtokosa, 2012-ben Junior Prima Díjjal tüntették ki, 2013-ban pedig Requiem című oratóriumáért megkapta az Artisjus Év Zeneműve-díját.
hirado.hu
eredeti cikk: http://www.hirado.hu/2015/05/06/osbemutatoval-zarjak-az-evadot-a-magyar-radio-zenei-egyuttesei/
Beszélgetés Zombola Péterrel a Dal+Szerző magazinban.
eredeti cikk: http://issuu.com/artisjus/docs/dal_szerzo_2/29
Ócsai Éva
Arányok és túlzások könyve
(Térey János: Ultra – új versek, 2002–2006)
2006-ban megjelent Térey János verseinek újabb gyűjteményes kötete, amely közel öt év
verseinek az összeállítása. Ez idő alatt megjelent verses drámája, a Nibelung-lakópark triló-
giája, amelyet a Krétakör Színház színpadra állított, emellett Térey János 2005-ben librettót
is készített Harcos Bálinttal Mundruczó Kornél Johanna című operafilmjéhez. Az Ultra
című új kötet az „új versek” alcímet viseli, és megegyezik a pontosan 100 évvel korábban,
1906-ban megjelent Ady-kötet címével. 2006-ban a Papp Andrással közösen írt Kazamaták
című történelmi színdarabja is megjelent a Holmiban, amelyet az 1956-os forradalom 50.
évfordulójára írtak. Az Ultra sokféle, és mégis egységességet mutató versei között talál-
hatók olyanok, amelyek tematikusan vagy formailag kapcsolódnak ezekhez az írásaihoz.
A kötetben több olyan vers is előfordul, amelyben egy vagy több lírai én szólal meg szere-
peket megformálva, emellett a zenei szerkezetek és formák alkalmazása is meghatározza
a versek ritmikusságát, valamint változatos és választékos retorikai, stilisztikai és poétikai
eszköztárat vonultat fel, hogy a jelenkori társadalomban élő egyének élethelyzeteit plasz-
tikusan ábrázolja társadalmi és történelmi vonatkozásban is.
Az öt ciklusból álló kötet címe, az „ultra” fogalma az ULTRA-AQUINCUM második
cikluscímben, valamint a ciklust alkotó Hadrianus-Redivivus című versben fordul elő szó
szerint: „Magasra nő a méltóságos ULTRA, / A túlzó élet táborhelye: Pest.” (54.) A megszemé-
lyesített fogalom így nemcsak a túlzást, a szélsőségességet és a mértéken túli jelenségeket
helyettesíti itt, hanem a mindezt megtestesítő, 20. és 21. századi Pestet is, amelyet az ismét
megelevenedő Hadrianus, a vers beszélője egy 1900 évvel korábbi, aranykornak tekintett
világ nézőpontjából értékel. A személyes múltjára is visszaemlékező császár sorai mögött
finoman felsejlik az intézmények, a vallás, a mentalitás, a természet és a városkép gyöke-
res átalakulásáról formált véleménye a túlzásról, a hiányról, a veszteségről, mint amilyen
„a túlzás / Mosópor a szökőkutak vizében” (45.)
A személyes élet apró momentumainak és mozaikjainak szemléletes, életszerű megfor-
málása a kötet legtöbb versében visszatér többféle társadalmi és történelmi nézőpontból,
valamint az idősíkokhoz és az értékvesztéshez való viszonyulás is hangsúlyos, mint a Fagy
című versben, a kötet első versében. A katonai barakk részleteire emlékező szonett, a Bróm
nemcsak a tárgyak látványát idézi fel tárgyilagosan és érzékletesen, hanem az ízlelést és a
hozzá fűződő érzelmeket is. Az enyészet és a hangulatokat, eseményeket felidéző vissza-
emlékezés a tárgya a temetőt, a templomromot és az üres kertet (A. B. F. R. A., „Fűből lett
fa”, Zártkert) bemutató verseknek, valamint a trafó lerombolásáról és a teherpályaudvar
bomlásáról, a rozsdatemetőről szóló verseknek is (In memoriam, A Lipótvárosi Teher). Ez
utóbbi vers helyszíne kiindulópontul szolgál az elmúlt évszázad némely történelmi ese-
ményének a felvillantásához, mégpedig úgy, hogy a vers egy négytételes zenemű mintájá-
ra zenei jelzésekkel van ellátva: a gyors tételben, amely a marhavagonokra is utal, a leírás
is mozgalmas, felgyorsul.
A kötet verseiben a zeneiség a gyakori alliteráció és a rímek mellett verszenei formák-
ként is megnyilvánul: gyakori a szonett, előfordul például az alkaioszi versszak (A gyer-
mek), a stanza (Árvízi stanzák), a sestina (Parklife), a jambikus lejtésű sorok, a blank verse
(Milton tükrei).
A versforma és a hangzás mellett a forma és a vizualitás is hozzájárul a versek jelenté-
séhez. A Sagrada Família című vers a sorokon belüli egyszeri vagy többszöri sortörésekkel
emlékeztet arra, ahogyan a katalán bazilika szerkezete is megtöri a teret. A tipográfiának
a Priusz című versben is többletjelentése van, hiszen a vers strófánként egy-egy sorral
rövidebb lesz, így a kezdeti nyolc sorból a nyolcadik versszakban már csak egy marad.
A vers beszélője, a munkás, aki metaforikus nyelven, helyettesítéseken keresztül mondja
el tömören vallatásának és megkínzásának történetét, míg végül tudás és mondanivaló
hiányában elhallgat, és elfogynak szavai a vers felépítéséből következően is, a tartalom és
a forma összjátékaként.
Visszatérő nyelvi megoldás a kötetben, hogy a konkrét megnevezés helyett metaforák
írják körbe vagy utalások jelölik a félig kimondott vagy meghatározatlan jelenségeket.
A Vidéki Róma című ciklusban, amely több erotikus és szerelmes verset is tartalmaz, a
Friendly Fire című vers azért sem a cím szó szerinti fordításaként leírható „Barátságos Tűz”
címet kapta, mert az angol kifejezés többletjelentését nem lehetne érteni a szerelemről
szóló versben, amely a háborús retorikát alkalmazó szerelmi költészet hagyományához
kapcsolódik. A „friendly fire” ugyanis az amerikai hadseregben a szövetséges vagy baráti
katonai erőktől tévedésből vagy véletlenül kapott lövéseket jelenti, így a cím jelentése
tágabb kontextusba helyezi a verset. A szintén talányos című ironikus óda, a Terramoto
a tömegben (össztáncban, megapartin, olimpián, hadseregben) együtt és ugyanúgy cse-
lekvő, egyéni akaratáról lemondó, vagy attól megfosztott embert szólítja meg, a portugál
nyelvű cím és egy szövegbeli utalás pedig a tömeg együttmozgásának a lehetséges követ-
kezményére, egy átvitt értelmű földrengésre irányítja a figyelmet: a terramoto az 1755-ben
bekövetkezett lisszaboni földrengésre utal.
A Parklife című sestina, amelynek könnyűzenei intertextusa a brit Blur együttes azonos
című dala és videoklipje, az angol eredetihez hasonlóan társadalmi rétegekből kiemelt,
allegorikus alakok (a Bankár, a Szingli és a Gondnok) életmódjára villant rá a szexualitás,
a nárcisztikus önszerelem bemutatásával az álmok és az ösztönök mitikus helyszínévé
váló mélygarázsban. A társadalombíráló, ironikus hang többször visszatér a szerteágazó
témájú, de a kor társadalmi és kulturális viszonyait jól jellemző, igényesen kidolgozott
versekben. A felvetett kérdések közt olyan szokatlan verstémák szerepelnek, mint az
értéktelen, és mégis sokak által hallgatott zenei giccs (Popzene), az emberek viszonyulása a
2006-os árvízhez (Árvízi stanzák), az orvosi rendelő és az orvosi ellátás (Ez egy SZTK), egy
találkozás, amikor az allegorikus Jó bölcsen kioktatja az ország elnökét (Találkozás az elnök-
kel), egy autoriter tanárnő míves episztolája a színházba látogató tanítványainak („Igen,
hiszünk a tündérekben!”), a verekedéssé fajuló mohácsi busójárás (Tél vége Mohácson), vagy
két összetalálkozó násznép: „Jelöltjüket az Úr elé kísérték, / S megmérik véletlen szomszédjaik /
Ruháját, autóját és brossait. // Versenyben vannak, mint két konkurens párt; / Milyen pikáns, hogy
egy a templomuk...” (Két násznép elvegyül, 101.)
A tematikus sokszínűség mellett több vers konkrét helyszíneket jelöl meg (az ókori
Róma, a 20–21. századi Spanyolország /Barcelona/, Portugália /Lisszabon, Estoril/,
Budapest /Zugló, Angyalföld, Lipótváros, Nagykörút, Aquincum/, Mohács, Földvár,
Debrecen, a költő szülővárosa), amelyek többnyire ürügyként szolgálnak, hogy a
térhez és az időhöz kapcsolódó egyedi látvány vagy esemény általános és jellegzetes
helyzeteket tárjon fel. A tér és az idő mellett a természet alakzatainak és folyamatainak
az aprólékos, trópusokban gazdag, arányos, finom nyelvi megformálása is számos
vers meghatározó része, mint a Földvár, apály című szonetté, vagy a Családfa című vers
második szakaszáé, amely leleményesen a családfát a folyóval, és annak elágazásaival
helyettesíti: „Még titok, melyik ágból lesz morotva, / És kikből lesz eleven vízfolyás: ki / Hogyan
fut a saját torkolatáig.” (67.)
A konkrét irodalmi utalások mellett (mint amilyen például John Milton a Milton tük-
rei, William Shakespeare a Beauséjour, a germán mondák hősei a Siegfried rajnai utazása,
Faust a Doktor Faustus panaszolkodása, Bartók és Balázs Béla Kékszakállúja A hét hazugság
című versben, valamint tiszteletadás Jékely Zoltán emlékére a Hadrianus-Redivivus című
versben) idézettel, versformával és versnyelvvel is felidéznek a versek költőket úgy, hogy
közben a kötet írásainak egyedi, kikristályosított nyelvezete van. Ez a veretes nyelv vissza-
fogottan ünnepélyes, ironikus, emelkedett, szenvtelen és derűs kedélyállapotokat idéz fel,
az azonban a kötet első és utolsó versére is érvényes, hogy a veszteséget és a hiányt írja le,
A gyönyörű gyár című kötetzáró versben ironikusan: az ország allegorikusan egy gyönyörű
gyárral és annak tetszhalott portásával azonosul: „Csak alszik, mintha kisgyerekkorában. /
Alszik. Akármi lehet még belőle.” (148.)
A kötet több verséből zenemű született, ugyanis a kortárs klasszikus zene fiatal
képviselői (Fekete Gyula, Kondor Ádám, Vajda Gergely, Barta Gergely, Bolcsó Bálint,
Dinnyés Dániel, Futó Balázs és Zombola Péter) megzenésítettek egy vagy két verset,
valamint az is a kötet történetéhez tartozik, hogy a kézirata a Nemzeti Kulturális Örökség
Minisztériumának Édes Anyanyelvünk pályázatán első díjban részesült. Egy olyan nyelvi
világért, amely nem kínálja magát tálcán, az olvasónak is kihívást jelent, ha vállalkozik a
szerteágazó, talányos sorok kibontására.
Magvető Könyvkiadó, 2006
eredeti cikk: http://www.forrasfolyoirat.hu/0801/ocsai.pdf
eredeti cikk: http://www.primissima.hu/junior-prima-eddigi-dijazottak/
|
|
|
|