2015. június 15., hétfő

HAON: LÉLEKEMELŐ MEGEMLÉKEZÉS ERKEL FERENC JUBILEUMÁN



Debrecen – Nemzeti operánk megteremtője születésének 200. és a Bánk bán című opera keletkezésének 150. évfordulójára emlékezett a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kara ünnepi hangversenyen december 1-jén az egyetem központi épületének aulájában.
A műsorban elhangzott az opera „ős-verziója” alapján összeállított szerelmi keresztmetszet, mely magába foglalta a jubileumi zeneszerzői pályázat díjnyertes alkotásának ősbemutatóját is. A jelenlévőket dr. Gaál István professzor, a TEK elnöke köszöntötte. Megemlékezést tartott dr. Duffek Mihály, a Zeneművészeti Kar dékánja.
 
Kizárólag egyetemi hallgatók álltal szólalt meg az opera
 
Különleges és felemelő zenei élmény részese lehetett a hallgatóság ezen az estén. A kettős jubileum, az eredeti mű részleteinek megszólaltatása, a tematikájában ahhoz kapcsolódó és az előadás zenei folyamatába beillesztett kortárs mű ősbemutatója már eleve kuriózumnak ígérkezett. De az sem szokványos jelenség, hogy egy romantikus nemzeti operát szinte kizárólag egyetemi hallgatókból álló előadói apparátus szólaltat meg hittel, művészi alázattal és teljes odaadással. Nem véletlenül tartotta az est fővédnöke, Erkel Tibor úr a hangversenyt az Erkel-megemlékezések egyik legkimagaslóbb eseményének.
 
Mind a város, mind az egyetem sajátjának tudhatja
 
E beszámolónak nem célja a produkció szakmai értékelése. Azzal sem kíván foglalkozni, hogy a MTA Zenetudományi Intézete és az Országos Széchényi Könyvtár új, kritikai kiadása, amely visszaállította a mű Erkel Ferenc és Egressy Béni által megalkotott „ős-verzióját”(ami a korábbi időkben már színpadra került a Csokonai Színházban), vajon milyen fogadtatásra talált a közönség és a szakma köreiben. Néhány figyelemre méltó tény azonban feltétlenül ide kívánkozik: mindenekelőtt az, hogy a produkciót a DebrecenEgyetem, illetve maga a város is a sajátjának tudhatja, mert egyetlen szólista kivételével teljes egészében helyi erőkre épült. Egy opera megszólaltatásának még hangversenyszerű körülmények között is komoly és sokirányú feltételei vannak, amivel mi ezek szerint rendelkezünk. Vajon jól sáfárkodunk-e lehetőségeinkkel? A zeneszerzői verseny kiírása, mely a librettó újragondolására, a mai zenei nyelv eszközrendszerével, az eredeti dramaturgiát és a mű szellemiségét szem előtt tartva újfajta megfogalmazásra ösztönözte a zeneszerzőket, szintén olyan tett volt, amivel nem sok helyen büszkélkedhetnek szerte e hazában. (Az egyetlen díjnyertes Zombola Péter fiatal zeneszerző volt, aki a II. felvonás 3. jelenetét fogalmazta újra.) Egy szereplővel kivételt kell tennünk a szakmai értékelés mellőzése tekintetében: ugyanis az előadást mindvégig biztos kézben tartó Hámori Máté karmesternek, a Zeneművészeti Kar fiatal oktatójának teljesítményét nem lehet említés nélkül hagyni. Légkört teremtő zeneiségével, koncentrációjával, a dramaturgiailag fontos pillanatok hatásos kiemelésével magas hőfokú produkciót hozott létre. Személye nagy nyeresége az egyetem zeneművészeti képzésének.
– Molnár Zsolt –
INFO
A „Konzervatóriumi esték” sorozat ünnepi hangversenyén közreműködött Kiss B. Attila (Bánk bán), Rendes Ágnes (Melinda), Bódi Marianna (Gertrudis), Balczó Péter (Ottó), Fülep Máté (Biberach); Canticum Novum Kamarakórus (karnagy: Török Ágnes), Bárdos Lajos Leánykar (karnagy: Ordasi Péter), DEZK Vegyes Kara (karnagy: Sándor Bence), DEZK Szimfonikus Zenekara, vezényelt Hámori Máté.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Archívum

Photo1

ZOMBOLA PÉTER
honlapja

english